
Csapás a megújuló energia fejlődésére: leállították a nagy szélfarmot
A dán Ørsted energiaipari vállalat bejelentése komoly csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia célkitűzéseire, mivel lemondta a Hornsea 4 néven ismert hatalmas tengeri szélerőmű megépítéséről, amely az East Yorkshire partjainál valósult volna meg. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé fejlődhetett volna, amely képes lett volna 2,4 GW teljesítmény előállítására – elegendő energiát biztosítva több mint egymillió háztartás számára. Az Ørsted képviselője jelezte, hogy a projekt gazdasági szempontból már nem volt életképes, annak ellenére, hogy a vállalat 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az energia értékesítését egy előre meghatározott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel néz szembe, amit a kormány is elismert. Az Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globális infláció és a beszállítói lánc korlátai milyen hatással vannak az iparágra Európa-szerte. Érdekes módon ez a második eset, amikor egy fejlesztő lemondott egy jelentős tengeri projektről; a svéd Vattenfall júliusban leállította egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet később eladták a német RWE energiaipari cégnek, amely bejelentette, hogy folytatni kívánja a munkálatokat.
Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike. Jelenleg az Egyesült Királyság áramának több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza alapú forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év alatt. Az Aurora Energy becslései szerint a cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélenergiát, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélenergia mennyiségét. Ezen kívül jelentős fejlesztések szükségesek az elektromos hálózaton is, beleértve 620 mérföld új elektromos vezeték építését, valamint alállomások és egyéb berendezések telepítését.
Sok helyi közösség ellenáll a nagy új energiainfrastruktúrák telepítésének a lakóhelyük közelében. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reform Pártok képviselői úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra kiépítése ezen a rövid távon gyakorlatilag lehetetlen lenne. „Ha nem sikerül elérni egy nagyon rövid távú célt, az maximalizálni fogja a megvalósítás költségeit” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de egy „Herkulesi erőfeszítéssel” azt is lehetségesnek tartja. Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadja, hogy a terv ambiciózus és ellentmondásos, de határozottan kiemeli, hogy ez elengedhetetlen a számlák csökkentéséhez, a klímaválság kezeléséhez és az energiaellátás biztonságának megteremtéséhez. A kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Ørsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindításán”, és hisz abban, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető. „Erős projektállományunk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetésalapú megközelítésünk biztosítja, hogy képesek legyünk navigálni a globális nyomások és az egyes kereskedelmi döntések között, hogy elérjük céljainkat” – tette hozzá a szóvivő.

