
Fedezd fel az Északi-sark titkos archívumát, ahol a világ remekművei találhatók
A sarkkör felett, Norvégiától és az Északi-sarktól félúton található Svalbard szigetcsoportja. Ez a fagyos, hegyvidéki és távoli terület számos jegesmedvének ad otthont, és csupán néhány ritka település található rajta. Az egyik ilyen település Longyearbyen, amely a világ legészakibb városa, és a település közelében, egy leállított szénbányában található az Északi Világ Archívum (AWA), amely egy földalatti adattároló. A szolgáltatás keretében az ügyfelek fizetnek azért, hogy adataikat filmre rögzítsék, és az archívumban tárolják, akár több száz éven át. Rune Bjerkestrand, az alapító elmondja: „Ez egy hely, ahol biztosíthatjuk, hogy az információk túlélik a technológiai elavulást, az időt és az öregedést. Ez a küldetésünk.”
A helyszínre érkezve, fejünkön a lámpákkal, egy sötét folyosón haladtunk át, követve a régi síneket, amelyek 300 méter mélyen a hegybe vezettek, egészen az archívum fém ajtajáig. Az archívumban egy hajókonténer áll, amely ezüst csomagokkal van tele, mindegyikben filmtekercsek találhatók, amelyekre az adatokat rögzítették. Bjerkestrand úr így nyilatkozik: „Rengeteg emlék, rengeteg örökség van itt. Minden, ami digitális művészeti alkotásoktól kezdve, irodalmon, zenén, filmeken át áll rendelkezésre.” Az archívum nyolc évvel ezelőtti elindítása óta több mint 100 betét érkezett intézmények, vállalatok és magánszemélyek részéről, több mint 30 ország képviseletében. Az archívumban digitális formában található többek között a Taj Mahal 3D-s modellje, a Vatikáni Könyvtárból származó ősi kéziratok, a Föld űrből készült műholdas megfigyelései és Edvard Munch híres festménye, a Sikoly is.
Az AWA kereskedelmi vállalkozás, amely a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelynek vezetője szintén Bjerkestrand. A projekt inspirációját a közelben található Globális Magbank adta, amely egy olyan tárolóhely, ahol a növényfajok megmenthetők természeti vagy ember által okozott katasztrófák után. Bjerkestrand megjegyzi, hogy napjainkban számos veszély fenyegeti az információkat és az adatokat, mint például a terrorizmus, a háborúk és a kibertámadások. Svalbard tökéletes helynek bizonyul egy biztonságos adattároló létesítmény számára, mivel távol esik a háborúktól, válságoktól és természeti katasztrófáktól. „Mitől lehetne biztonságosabb hely?” – kérdezi.
A föld alatt sötét, száraz és hűvös a levegő, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad; ez pedig ideális körülményeket teremt a filmek biztonságos tárolásához évszázadokon keresztül. A globális felmelegedés esetén, ami a vastag sarkvidéki permafroszt megolvadhatja, a tároló még így is elég robusztus ahhoz, hogy megőrizze a benne található anyagokat. A kamra hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Kód Archívumát tartalmazza. Ez a szoftverfejlesztő itt archiválta a nyílt forráskódú programok több száz tekercsét, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapköveit képezik. Kyle Daigle, a GitHub ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: „Hihetetlenül fontos az emberiség számára biztosítani a szoftver jövőjét, mivel ez már annyira kritikus a mindennapi életünkben.”
A Piql központjában, Dél-Norvégiában az adatfájlokat fényérzékeny filmekre kódolják. A cég szakembere, Alexey Mantsev elmagyarázza, hogy az adatok bitjei és bytejai képekké alakulnak, amelyeket a kliensek adatai generálnak. „Minden kép körülbelül nyolcmillió pixelből áll” – mondja. Miután a képek kifejlődtek, a feldolgozott film szürke színűvé válik, de közelebbről nézve, olyan, mint egy tömegnyi apró QR-kód. Az információ nem törölhető és nem módosítható, és könnyen visszanyerhető. Mantsev úr hozzátette: „Vissza tudjuk olvasni, és dekódolni az adatokat ugyanúgy, mint egy merevlemezt.”
Az egyik kulcskérdés a hosszú távú tárolási módszereknél, hogy az emberek a jövőben megértik-e, mit őriztek meg, és hogyan lehet azokat helyreállítani. A Piql erre is gondolt, ezért a filmre egy olvasható útmutatót is nyomtattak. Mivel nap mint nap több adathasználat és -generálás történik, a szakértők régóta figyelmeztetnek egy lehetséges „digitális sötét korra”, amikor a technológiai fejlődés miatt a régebbi szoftverek és hardverek elavulnak. A múlt floppy lemezeihez és DVD meghajtóihoz hasonlóan, a mostani fájlok és formátumok is hasonló sorsra juthatnak.
A világ két legnagyobb gazdaságának kereskedelmi háborújának csökkentésére tett kísérletek mellett, az AWA évente három alkalommal fogad betéteket. Miközben a BBC látogatása alatt, veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin zeneszerző kéziratai is a legújabb tekercsek között voltak. A fényképész, Christian Clauwers, aki a tengerszint-emelkedés által fenyegetett csendes-óceáni szigeteket dokumentálta, szintén elhelyezte munkáját. „Feldolgoztam a Marshall-szigetek vizuális tanúit” – mondja. Az archívum folyamata valóban lenyűgöző és mélyen emberi, hiszen a múlt megőrzése a jövő generációi számára különösen fontos feladat.

