Tropikus erdők pusztulása rekordgyorsasággal az előző évben
A világ trópusi erdői, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, tavaly gyorsabban tűntek el, mint valaha, új műholdas elemzések szerint. A kutatók becslése szerint 2024-ben 67 000 négyzetkilométer, vagyis körülbelül 26 000 négyzetmérföld, ilyen érintetlen, ősi erdő veszett el, ami majdnem megegyezik Írország területével, vagyis percenként 18 focipályányi terület tűnt el. A tűz volt a fő oka ennek a drámai csökkenésnek, először megelőzve a mezőgazdasági célú területmegszüntetést; különösen az Amazonas térsége szenvedett, ahol rekord szárazság sújtotta a vidéket. Azonban Délkelet-Ázsiában kedvezőbb hírek érkeztek, ahol a kormányzati intézkedések segítettek csökkenteni az erdővesztést.
A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fákban, ami jelentős szerepet játszik a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Az új globális rekord azonban újabb kérdéseket vet fel a trópusi erdők ellenállóságával kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Sok kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas bizonyos részei már közelíthetnek egy „fordulóponthoz”, ahonnan visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. „A fordulópont ötlete egyre inkább helytállónak tűnik” – nyilatkozta Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója, amely az adatokat szolgáltatja. Hansen professzor a legújabb eredményeket „félelmetesnek” nevezte, és figyelmeztetett arra a lehetséges „szavannásodásra”, amely során az ősi trópusi erdők visszahúzódnak, és véglegesen szavannává alakulnak. „Ez még mindig csak elmélet, de a rendelkezésre álló adatok fényében egyre valószínűbbé válik” – tette hozzá.
Egy külön tanulmány, amelyet a múlt héten publikáltak, hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg az Amazonas lehetséges jelentős visszaeséséről, amennyiben a globális felmelegedés meghaladja a nemzetközi célként kitűzött 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak az ott élő gazdag állat- és növényvilágot fenyegetné, hanem komoly következményekkel járna a globális éghajlatra is. Az Amazonas eddig az emberiség érdekeit szolgálta azzal, hogy több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Az erdők elégetése viszont óriási mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, így nemcsak hogy nem korlátozza, hanem fokozza a globális felmelegedést. A 2023-24-es időszakban az Amazonas a legrosszabb szárazságát élte meg, amelyet a klímaváltozás és a természetes melegítő El Niño időjárási jelenség táplált. Sok esetben a tűzgyújtás célja a mezőgazdasági területek tisztítása, ami megnehezíti a két ok elkülönítését. A szárazság azonban ideális körülményeket teremtett ahhoz, hogy a tüzek ellenőrizhetetlenné váljanak, Brazíliát és Bolíviát különösen súlyosan érintette a helyzet.
Bár csak egy év adatainak tükrében beszélünk, a tendencia illeszkedik ahhoz a várható mintázathoz, miszerint a trópusi tüzek egyre intenzívebbé válnak a felmelegedő világban. „Úgy érzem, új fázisba léptünk, ahol már nem csupán a mezőgazdasági terület tisztítása a fő hajtóerő” – mondta Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) képviselője, amely szintén részt vett a legfrissebb jelentés készítésében. „Most már van egy új fokozó hatásunk, amely egy valódi klímaváltozási visszacsatolási hurkot teremt, ahol a tüzek sokkal intenzívebbek és hevesebbek, mint valaha.”
Összességében a világ ősi trópusi erdeinek rekord vesztesége 3,1 milliárd tonna klímaváltozást okozó gázt szabadított fel, aminek mennyisége körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával. Délkelet-Ázsia azonban eltért a globális trendtől. Indonéziában a primer erdővesztés területe 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy szárazság sújtotta a vidéket. Ennek oka a kormányok és közösségek összefogása a „tűzgyújtási tilalom” betartására – nyilatkozta Elizabeth Goldman, a Global Forest Watch projekt társigazgatója a WRI-nél. „Indonézia a 2024-es adatok fényében valóban fényes példaként szolgál” – tette hozzá. Gabriel Labbate, az ENSZ erdőprogramjának, az UNREDD-nek a klímaváltozás mérsékléséért felelős vezetője egyetértene, kiemelve, hogy a politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez. Más országok, például Brazília, a múltban hasonló megközelítésekkel értek el sikereket, ám 2014 óta, a kormányzati politikák változását követően, ismét növekedni kezdtek a veszteségek.
Hansen professzor hangsúlyozta, hogy bár a Délkelet-Ázsiában elért eredmények pozitívak, a Brazíliában tapasztalt erdővesztési ingadozások azt mutatják, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. „A kulcs, amit még nem láttunk, az a fenntartható siker a környezet védelmében. Ha valóban érdekel a természet megóvása, akkor folyamatosan és örökre nyerned kell” – mondta a BBC Newsnak. A kutatók egyetértenek abban, hogy a COP30-as ENSZ klímacsúcs, amelyet az Amazonasban tartanak, kulcsfontosságú lesz az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Az egyik javaslat az, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek megőrzik a trópusi erdőket, pénzügyi kompenzációval. Bár a részletek kidolgozása még hátra van, Rod Taylor ígéretesnek tartja ezt az új megközelítést, amely a jelenlegi helyzet egyik alapvető problémáját célozza meg: hogy jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével.
Ezeket is érdemes megnézni
A siker ablakának titkai: hogyan használd ki a lehetőségeket?
Tőzsdecápák szereposztás: Kik a főszereplők a pénzügyi drámában?
