A Just Stop Oil eltűnt a köztudatból, de a mozgalom titokban folytatja harcát

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felfrissítik a híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbeszélőiket – ez már sokszor megélt rutin számukra. Három év alatt, amely alatt leveszték a levest, kukoricakeményítő festéket permeteztek, és számos utat blokkoltak, a klímaaktivisták csoportja az Egyesült Királyság egyik legmegvetettebb kampánycsoportjává vált. A szombati központi londoni összejövetelre várhatóan több száz aktivista fog megérkezni. Azonban a megjelenésük ellenére ez a JSO rendezvény nagyon eltérő lesz az eddigiektől. Először is, a létezése nem titok, másrészt pedig valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint amit korábban láthattunk. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük. A JSO saját szavaival élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényt”, és véget vet a polgári engedetlenségi kampányának. A csoport hivatalos álláspontja, hogy megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, most már kormányzati politikává vált. Magánbeszélgetések során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új hatáskörök gyakorlatilag lehetetlenné tették az ilyen csoportok működését.

Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el közösen, sokat bíztunk egymásban” – mondta. Az ünneplők között nemcsak ők lesznek, hanem sokan azok közül is, akiket a JSO tüntetései hátráltattak: az autósok, a nagy festményeket érintő támadások láttán felháborodott művészetkedvelők, vagy a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megzavarták. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tüntetéseinek felügyelete ezer órákat emésztett fel, és milliókba került. A Met Police 2023-ban azt állította, hogy a csoport tüntetései csaknem 20 millió fontjába kerültek a brit adófizetőknek.

A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel, többek között azt, hogy ez valóban a zavaró klíma-tüntetések végének jele-e az Egyesült Királyságban, vagy a csoport alattomos tevékenysége új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókat generálhat. Egy másik stratégiai kérdés is felmerül: annak ellenére, hogy széles körű közérdeklődés övezi a bolygó jövőjét, a közvélemény sok esetben ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímahálózat, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerüljön?

A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivistacsoportok által végrehajtott, célzott akciókra épült, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak: erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelniük kellett tetteikért – várniuk kellett a letartóztatásra. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt évet kapott a M25 forgalmának megzavarására tett kísérlete miatt, számára kulcsfontosságú volt, hogy láthatóan büntessék őket, hiszen ez volt a nyilvánosság számára történő figyelemfelkeltés része.

A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a kedvezőtlen médiaképzetek ébresztettek, több hatalmat követelt, hogy megakadályozza az „öko-őrülteket” és más tüntetőket. A politikai vezetők figyeltek a felszólításra. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Bírósági Törvény bevezetése hozta, amely a „szándékos vagy gondatlan közrendet sértő cselekedeteket” törvénysértéssé nyilvánította. A jogszabály a „súlyos szorongás, súlyos bosszúság, súlyos kellemetlenség vagy súlyos kényelmetlenség” okozását is potenciális bűncselekménnyé tette. Ez új jogi lehetőségeket nyitott meg a hatóságok számára, mint például a közrendet szándékosan sértő összeesküvés vádpontja, ami azt jelenti, hogy már a potenciálisan zavaró akciók tervezése is súlyos börtönbüntetést vonhatott maga után. A következő évben a Közrend Törvény kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére és új bűncselekményeket vezetett be, például az „objektumokhoz való rögzítést”.

Ugyanakkor a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát arra, hogy a legtöbb ügyben „jogos indoklást” érvényesítsenek. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlottak „hitei és motivációi” túl távoliak ahhoz, hogy jogos indoklást jelentsenek az ingatlanok megrongálása miatt. Ez azt jelenti, hogy nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy joguk van festéket fröcskölni az épületekre, az úton ülni, vagy más zavaró tevékenységeket folytatni, hiszen a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés ezt indokolja. A bíróságok előtt ma már csak az a kérdés merül fel, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt.

A JSO aktivistája, Sarah Lunnon elmondta: „Láttunk embereket elítélni és évekre börtönbe zárni.” David Spencer, egykori rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi részlegét vezeti, úgy véli, hogy a jog a korábbiakban túl gyakran kedvezett a zavaró tüntetéseket folytatóknak a többi ember jogainak kárára. A Liberty emberi jogi szervezet viszont másképp látja a dolgokat, és úgy véli, hogy a változások a demokrácia elleni támadást jelentik. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfőnöke arra figyelmeztetett, hogy a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kifejezhetjük, amit hiszünk”.

Ezekben a körülmények között egyes klímaaktivisták arra a következtetésre jutottak, hogy ideje eltávolodni a hosszú ideje fennálló elszámoltathatóságtól – zavaró akciókat fognak végezni, de már nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűnügyi támadásokat hajtott végre pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen: ablakokat törtek be, festé

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo