Harvard keresetet indít a Trump-kormány ellen a külföldi diákok beiratkozásának megakadályozása miatt

Harvard Egyetem jogi lépéseket tett a Trump-kormányzat ellen, miután az visszavonta a felsőoktatási intézmény nemzetközi hallgatók beiskolázásához szükséges engedélyét, így fokozva a feszültséget a Fehér Ház és az Egyesült Államok egyik legismertebb egyeteme között. A bostoni bíróságon benyújtott keresetében az egyetem a kormányzati intézkedéseket „nyílt törvénysértésnek” minősítette. A vitás ügy hátterében az a döntés áll, amely szerint a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) visszavonta Harvard jogát a diákvízum-programokhoz való hozzáférésre. A Trump-kormányzat érvelése szerint Harvard nem tett eleget az antiszemitizmus elleni küzdelemben, valamint nem változtatott felvételi és alkalmazási gyakorlatain, amely vádakat az egyetem határozottan visszautasított.

Jelenleg körülbelül 6,800 nemzetközi hallgató tanul Harvardon, ami az idei beiratkozottak több mint 27%-át teszi ki. Az egyetem a keresetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány „egy tollvonással” próbálta eltüntetni a hallgatói közösség ezen jelentős részét, akik jelentős mértékben hozzájárulnak az egyetem működéséhez és küldetéséhez. Harvard arra kérte a bíróságot, hogy állítsa le a DHS azon lépését, amely csütörtökön történt, és amely Harvard hozzáférését megvonja a Diák- és Csere Látogatói Programtól, egy olyan kormányzati adatbázistól, amely a külföldi hallgatók kezelésére szolgál.

Alan Garber, Harvard elnöke egy levélben kifejtette: „Elítéljük ezt a jogellenes és indokolatlan lépést.” Garber azt is hozzátette, hogy a visszavonás folytatja a kormányzat korábbi intézkedéseit, amelyek célja Harvard megtorlása a tudományos függetlenségük megőrzéséért folytatott küzdelem miatt, valamint a szövetségi kormány jogellenes beavatkozásának elutasítása az egyetem tantervébe, oktatói karába és hallgatói közösségébe.

A Fehér Ház helyettes szóvivője, Abigail Jackson válaszul kijelentette: „Bárcsak Harvard annyira foglalkozna az amerikai-ellenes, antiszemita és terrorista agitátorok felszámolásával a campusukon, mint ahogyan most a jogi eljárásokat indítják.” Jackson hangsúlyozta, hogy Harvardnak inkább a biztonságos egyetemi környezet megteremtésére kellene összpontosítania, nem pedig „alaptalan perek” indítására.

Harvard jelentős mértékben támaszkodik a nemzetközi hallgatókból származó bevételekre, akik majdnem egyharmadát képezik az egyetem hallgatói közösségének. Sok nemzetközi hallgató teljes tandíjat fizet, míg a hazai diákok pénzügyi támogatásokhoz, például ösztöndíjakhoz és hitelekhez juthatnak. Például a Harvard Jogi Iskolában egy év tandíja 80,760 dollár, míg a lakhatás, élelmiszer, biztosítás és egyéb költségek figyelembevételével a hallgatóknak körülbelül 120,000 dollárt kellene fizetniük évente.

A Trump-kormányzat nemcsak Harvardra, hanem más elit intézményekre is célzott, arra hivatkozva, hogy azoknak többet kellene tenniük a palesztin aktivisták tevékenységének megszorításáért, valamint azt állítva, hogy diszkriminálják a konzervatív nézőpontokat. Számos egyetem ellen indítottak vizsgálatokat az Egyesült Államokban, és más jelentős intézmények, mint például a New York-i Columbia Egyetem, engedményeket tettek. Áprilisban a Fehér Ház 2,2 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást fagyasztott be Harvard számára, és Trump már fenyegetőzött az egyetem adómentes státuszának megvonásával is.

Harvard, amely az Ivy League nyolc elit egyetemének egyike, Cambridge-ben található, Boston közelében. Miközben Harvard vezetői bizonyos engedményeket tettek – beleértve a Közel-Kelet Tanulmányok Központjának vezetőinek elbocsátását is, akik kritikát kaptak Izrael nézőpontjának hiányos képviselete miatt – a legújabb kereset azt mutatja, hogy az egyetem hajlandó bírósági úton harcolni a Trump-kormányzat ellen. A Harvard jogi csapata több neves republikánus ügyvédet is bevont a harcba, köztük a Trump Szervezet egyik tanácsadóját és Robert Hurt, egy volt különleges ügyészt, aki Joe Biden titkos dokumentumainak kezelését vizsgálta.

A Harvardon tanuló külföldi hallgatók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az intézmény és a kormány közötti konfliktus miatt kénytelenek lesznek hazatérni. Kat Xie, egy másodéves STEM hallgató Kínából elmondta, hogy „sokkot kapott” a hírek hallatán. „Majdnem elfelejtettem az [előző tilalom] fenyegetését, és aztán a csütörtöki bejelentés hirtelen jött” – mondta a BBC-nek. Az események alakulása tehát nemcsak Harvard, hanem a nemzetközi hallgatók jövője szempontjából is jelentős hatással lehet.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cje7ledqvyqo