Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben bejelentette, hogy az első nagy gazdaságként elkötelezi magát a szén-dioxid-kibocsátás nettó nullára csökkentése mellett 2050-ig, a parlamenti képviselők között szinte egyetértés volt, és a döntést szavazás nélkül, „bólogatva” fogadták el. Azóta azonban a politikai légkör gyökeresen megváltozott, a Westminsterben kialakult konszenzus szétesett, és a nettó nulla elérése gyorsan politikai megosztottság forrásává vált. A Munkáspárt új határidőt tűzött ki: a tiszta energia elérését 2030-ra. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla célt szeretnének, míg a Konzervatívok fékeznek a politikájukon, és először van olyan főáramú párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla elérésének szükségességét. Még Tony Blair, egykori munkáspárti miniszterelnök is azt…