Ukrán letartóztatások egy állítólagos magyar kémkedési ügyben

Ukrán hírszerzők bejelentették, hogy felfedezték egy magyar állam által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelem információinak megszerzése volt a közös határ mentén. Az Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SBU) két feltételezett magyar kém letartóztatásáról számolt be, akik a vádak szerint hírszerzési tevékenységet folytattak az ukrán állam kárára. „Ukrajna történetében először a Biztonsági Szolgálat felfedett egy magyar katonai hírszerzői hálózatot, amely kémkedési tevékenységeket folytatott országunk rovására” – nyilatkozta az SBU.

A magyar külügyminiszter, Peter Szijjártó, óvatosan kezelte a vádakat, mondván, hogy „propagandának kell tekinteni ezeket, amíg nem kapunk részleteket vagy hivatalos információt”. Az ATV magyar televízióban nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak „anti-magyar propagandát”, amely gyakran ténybeli alap nélkül áll. A miniszter nem tagadta közvetlenül a vádakat, de pénteken később bejelentette, hogy két ukrán diplomatát kiutasítottak Budapestről.

Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, amelyek szilárd szövetségesei Ukrajnának, azonban Viktor Orbán elnök többször is Oroszország mellett foglalt állást az Ukrajna elleni invázió óta. Az állítólagos kémhálózat célja az volt, hogy adatokat gyűjtsön a légvédelmi rendszerek elhelyezkedéséről és számáról, valamint a law enforcement tisztviselőkről és járműveikről a nyugati Zakarpattia régióban. Ez a terület 137 kilométeres határral osztozik Magyarországgal. A kémek emellett információkat gyűjtöttek a helyi lakosság hangulatáról, hogy előre jelezzék a válaszreakciójukat egy esetleges magyar incursion esetén.

Az SBU nem jelezte, hogy az állítólagos kémkedés Oroszország javát szolgálta volna. A letartóztatott nő és férfi a hírszerzők „árulókként” hivatkoztak, és mindketten volt ukrán katonák voltak, akiket állítólag egy magyar hírszerző tiszt irányított. Az SBU szerint a férfi átlépte a határt Magyarországra, hogy jelentést tegyen irányítójának, aki pénzt és kommunikációs eszközt adott neki. A hírszerző ügynökség nem részletezte, hogyan fedezték fel a feltételezett kémhálózatot. A letartóztatottakat otthonaikban vették őrizetbe, és telefonokat, valamint egyéb bizonyítékokat foglaltak le a házkutatás során, amelyek a kémkedésre utaltak. Az eljárás során a gyanúsítottak hazaárulás gyanújával állnak szemben, ami akár életfogytiglani börtönbüntetést is vonhat maga után.

A magyar-ukrán kapcsolatok feszültek azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziója több mint három éve megkezdődött. Orbán kormánya megpróbálta blokkolni az EU segélycsomagjait Ukrajnának, ellenállt az orosz olajra és gázra vonatkozó szankcióknak, és kifejezte ellenérzéseit Ukrajna EU-tagságával szemben. Magyarország 1999 óta NATO-tag, de Orbán autoriter vezetőként való felemelkedése óta a politikái gyakran ellentmondásban állnak a nyugati álláspontokkal. Orbán kormánya azon kevés európai kormányok egyike, amelyek a háború után is szoros kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal.

Ezek a letartóztatások és az állítólagos kémhálózat felfedezése önállóan viszonylag kisebb eseménynek tűnhet. Ukrajna Magyarországgal közös határa távol esik a frontvonalaktól, és ez nem befolyásolja az ország délkeleti és északkeleti részén folyó harcokat, ahol Oroszország körülbelül 20%-át ellenőrzi az ukrán területnek. Mindazonáltal Oroszország, amely rakétákat és drónokat használ az ország különböző részeinek célba vételére, valószínűleg szívesen tudná meg a bármilyen katonai eszköz helyét. Sir Ben Wallace, a brit védelmi miniszter korábbi vezetője a BBC rádió 4-es csatornáján elmondta, hogy ez nem az első alkalom, amikor Ukrajna Magyarországot subverz tevékenységgel vádolta meg a területén. Hozzátette, hogy az állítólagos célpontok katonai jellege sokkal komolyabbá teszi az ügyet. Wallace rámutatott arra, hogy „Putyin legjobban a NATO értékeitől fél”, és ha ezek az értékek veszélybe kerülnek, akkor komoly beszélgetésekre lesz szükség a NATO-n belül azokról a tagokról, akik így viselkednek.

Az SBU bejelentése egybeesett azzal, hogy Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, egy másik NATO-tagállam vezetője, Moszkvába látogatott, hogy részt vegyen Vlagyimir Putyin győzelmi parádéján, amely a második világháborúban a náci Németország feletti diadalra emlékezik. Miközben a többi NATO-tagállam igyekszik megőrizni az egységet Oroszország folytatódó inváziójával szemben, ez az új hír nem fogadja jól a szövetségi államok között kialakuló feszültségeket. Az ukrán Zakarpattia régióban körülbelül 150 000 magyar él, a legutolsó hivatalos népszámlálás szerint, amelyet 2001-ben végeztek. Ukrajna és Magyarország korábban már összecsapott ennek a közösségnek a jogai miatt, hogy használhassák anyanyelvüket, valamint Orbán azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy erősítse a magyar identitást a területen.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dx16q3nzo