Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

Az Egyesült Királyságba érkezett az első holdkőzet-minta, amelyet közel 50 év után hoztak vissza a Holdról, és amelyet Kínától kaptak kölcsön. Ezek a parányi porszemcsék most egy biztonságos széfben találhatók egy magasan őrzött létesítményben Milton Keynesben, ahol a tudósok máris elkezdték a tanulmányozásukat. Professor Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüliként kapott ilyen kivételes anyagot, úgy fogalmazott, hogy „ez a minta drágább, mint az aranypor”. A tudós kiemelte, hogy senki más a világon nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így ez számára hatalmas megtiszteltetés és óriási privilégium.

A holdpor elemzésére irányuló kutatás célja, hogy választ találjanak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A por részecskéiben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold az 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt ütközés következtében keletkezett, amikor a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött. Kína 2020-ban, a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be a kőzeteket, amikor a landolás a Mons Rümker nevű vulkáni területen történt. A robotkar a talajba fúrva körülbelül 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és Inner Mongolia területén landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a szovjet misszió óta, amely 1976-ban zajlott, és ezzel Kína a legújabb űrverseny élére került.

Most, a nemzetközi űrtudósok közötti hosszú távú együttműködés hagyományainak keretében Kína először biztosított hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések megtételét. Prof. Anand a múlt héten egy fényűző ceremónia keretében kapta meg a parányi fiolákat Pekingben, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. Elmondta, hogy „szinte olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína sok szempontból előttünk jár az űrprogramokba történő befektetések terén.”

A professzor a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza a rendkívül értékes terhet az Egyesült Királyságba. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahol a mintákat tanulmányozzák, szigorú higiéniai szabályoknak megfelelően lépünk be: ragadós szőnyegekre lépünk, és felvesszük a műanyag kesztyűket, köpenyeket, hajhálókat és kapucnikat. A magas biztonsági szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, mivel a Földről származó anyag keveredése a holdi porral maradandóan tönkreteheti az elemzéseket.

A laboratóriumban a professzor egy széfet nyitott ki, és gondosan előhúzott egy ziplock zacskót, amely három, nyaklánc tárolására alkalmas doboz méretű tartályt tartalmazott. Mindegyikben egy átlátszó fiola található, amelynek alján sötétszürke por látható. A holdpor, bár első ránézésre nem tűnik különlegesnek, mégis lenyűgöző, ha arra gondolunk, hogy milyen kozmikus utat tett meg. Prof. Anand hangsúlyozta, hogy a 60 mg minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel a csapatuk a mikroszkopikus anyagokkal való munkálkodásra specializálódott.

A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amint a fiolákat kinyitják. Ő már 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyagon dolgozhat. Elmondta, hogy rendkívül izgatott, ugyanakkor ideges is, mivel a minták mennyisége korlátozott, és nem könnyű újabbakat beszerezni. „Ez egy nagy tét,” tette hozzá. A minták előkészítése után további laboratóriumokba kerülnek, ahol különleges gépekkel elemzik őket.

A kutatásra egy évet kap a csapat, és a végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet. Kína azóta is tovább lépett a Chang’e 5 misszió óta. 2024-ben a Chang’e 6 űrhajó visszahozta az első mintákat a Hold másik oldaláról, amely egy mélyen titokzatos terület, ahol talán hosszú ideje csendes vulkáni lávafolyamok nyomaira bukkanhatunk. Prof. Anand reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között, és hogy más országok is követik majd a példájukat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo