Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapás a globális klímavédelem számára – állítja Christiana Figueres, a korábbi ENSZ klímavédelmi főtitkár. Trump, aki novemberben került újra hatalomra, azonnal elkezdte lebontani elődje, Barack Obama által bevezetett klímavédelmi intézkedéseket. Az Egyesült Államokat kihúzta a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásból, a párizsi klímaegyezményből, és jelentős mértékben gátolta a tudományos közösség nemzetközi együttműködését a klímakutatás terén. Ezen kívül a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit is eltörölte, sőt, Obama zöld technológiai fejlesztéseit „zöld új átverésnek” titulálta.
Annak ellenére, hogy Trump eddigi politikája nem kedvezett a klímavédelemnek, érdekes módon a kritikus ásványi anyagok beszerzésére összpontosít, különösen Ukrajna és Kanada irányába, amelyek gazdagok ezekben az ásványokban. A kritikus ásványok, mint például a lítium és a kobalt, kulcsszerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában és a védelmi iparban is. Trump közvetlenül a zöld energia szektor iránti érdeklődésre is reflektál, hiszen ezek az ásványok létfontosságúak az olyan vállalatok számára, mint a SpaceX és a Tesla, amelyeknek vezetője Elon Musk. Musk cégei jelentős mennyiségben használják a kritikus ásványokat, amelyek iránt a kereslet folyamatosan növekszik; 2023-ban például a lítium iránti kereslet 30%-kal emelkedett.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint a következő két évtized során a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, míg a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át a tiszta energia és az elektromos járművek szektora fogja képviselni. Musk aggályait a lítium árának emelkedése is tükrözi, hiszen három évvel ezelőtt arról tweetelt, hogy a lítium ára „őrületes szintre emelkedett”, így a Tesla akár a bányászatba és a finomításba is bele kellene, hogy vágjon, hacsak az árak nem javulnak.
A kritikus ásványokkal kapcsolatos amerikai helyzetgyengeséget egy decemberben publikált kormányzati jelentés is érinti. A dokumentum figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncára vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függésük Kínától komoly kockázatot jelent. Ha nem lépnek, a védelem előállítása leállhat, ami más fejlett technológiák gyártását is megfojthatja.
Kína dominanciája a piacon a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségek korai felismeréséből fakad. Ahogy Bob Ward, a Londoni Gazdaságtudományi Egyetem klímaváltozással és környezettel foglalkozó intézetének politikai igazgatója elmondta, Kína tíz évvel ezelőtt stratégiai döntéseket hozott a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek fejlesztése terén, ami a világpiac dominálásához vezetett.
Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképzési ügynökség vezetője rámutatott, hogy a kritikus ásványok geológiai korlátozottságuk miatt különösen fontosak. Egyes ásványok, mint például a lítium, a földön bőségesen megtalálhatók, de sok esetben nehezen elérhető helyeken találhatók, ami a bányászati projektek költségeit megemeli. Az olyan ásványok, mint a kobalt, amelyeknek nagy részesedése van a globális kínálatban, egyetlen ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság termelésére is támaszkodhatnak, ami politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa esetén az árakat is befolyásolhatja.
Kína rendkívüli mértékben fektetett be Afrikába és Dél-Amerikába, hogy biztosítsa az ásványok ellátását, ám a feldolgozás piacán van a legnagyobb hatalma. A globális ritkaföldfém-termelés 60%-át Kína adja, azonban a feldolgozás terén ez az arány 90%-ra nő. Ez a dominancia jelentős gazdasági előnyöket biztosít Kínának, mivel a feldolgozási szakasz a legjövedelmezőbb része az üzletágaknak.
Trump érdekérvényesítése mögött az a félelem áll, hogy az Egyesült Államok hátrányba kerülhet Kínához képest, hiszen az ázsiai ország dominál a feldolgozás terén, amely a legmagasabb profitot hozza. A kérdés, hogy az Egyesült Államok nem késlekedett-e már túl sokáig ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a zöld technológiákban rejlő lehetőségeket. A Biden-adminisztráció a Zöld Beruházási Törvény (IRA) révén komoly támogatást nyújtott a zöld technológiák iparának, amely 2024 augusztusáig 493 milliárd dollárnyi befektetést vonzott az Egyesült Államok zöld iparágába.
Noha a Biden-adminisztráció a gyártásra helyezte a hangsúlyt, Trump legutóbbi lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalhatnak arra, hogy a jövőben a hangsúly az elsődleges folyamatokra is áttevődhet. A hírek szerint Trump hamarosan kiadhat egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelkezést”, amely tovább ösztönözheti a bányászatot az Egyesült Államokban. A pontos részletek egyelőre nem ismertek, de szakértők szerint a rendelet tartalmazhatja a bányászati engedélyek gyorsítását és a feldolgozó üzemek felépítésére irányuló befektetéseket.
Bár a kritikus ásványok beszerzésére irányuló munkálatok megkezdődhetnek, a Harvard Üzleti Iskolához tartozó Willy Shih professzor arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok adminisztrációja nem ért a bányászati ellátási láncok technikai összetettségéhez, és hangsúlyozza, hogy a bányák és feldolgozó létesítmények felépítése időigényes folyamat. A kérdések tehát nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdaság szempontjából is kiemelt fontosságúak az Egyesült Államok számára, amelynek helyzete az nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is komoly kihívásokat jelent.
Ezeket is érdemes megnézni
Simon Leviev magyar kapcsolatai és tevékenységei nyomában
A siker ablakának titkai: hogyan használd ki a lehetőségeket?
