Űrből figyelik a tengeri mikrolények számát a tudósok

A tudósok új kutatási irányzatot indítottak el, amelynek célja, hogy a tengervíz színében bekövetkező apró eltérések segítségével képesek legyenek számba venni az Antarktisz körüli óceánban élő, ám rendkívül fontos apró tengeri élőlényeket, a krilleket, még az űrből is. Az Antarktiszi krill, mely mindössze néhány centiméter hosszú, a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatfaja, számos tengeri élőlény, például bálnák, pingvinek, fóka és tengeri madarak tápláléka. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggasztónak találják, hogy a halászat és az éghajlatváltozás negatív hatással lehet ezekre a kis élőlényekre. Éppen ezért sürgősen új módszereket kell kidolgozniuk a krillpopuláció nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF-UK (World Wildlife Fund) vezető sarkvidéki tanácsadója kijelentette, hogy az Antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhősei. „Ezek apró, de meg nem érdemelt hősök, akik elképesztő tengeri életet tartanak fenn, de az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével felmérjék, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa az, hogy a tengervíz milyen mértékben nyeli el a fényt, amely a krill mennyiségétől függ.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért vissza Antarktiszról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újra mérünk.” A kutatók szerint ennek az elemzésnek köszönhetően, amely pontosan bemutatja, hogyan változik a krill sűrűsége a tenger színében, képesek lesznek a krill populáció pillanatfelvételeit készíteni műholdak segítségével, így nyomon követve a populációt az űrből.

A krill a Föld legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak az élelme, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszra érkezzenek és táplálkozzanak velük. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy virtusos ciklusnak: a bálnák eszik a krillt, a krill pedig mikroszkopikus növényekkel táplálkozik, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el, így csökkentve a globális felmelegedést. Amikor a bálnák táplálék után ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyagokkal látja el a bolygó hűtésében fontos tengeri növényeket.

Ugyanakkor a tudósok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a globális felmelegedés következtében emelkedő óceánhőmérsékletek megzavarhatják ezt a ciklust, és a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyeinek védelmére a tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megóvjuk ezt a létfontosságú fajt” – tette hozzá.

A kutatás célja tehát nemcsak a krill populáció pontos felmérése, hanem a tengeri ökoszisztéma védelme is, amely alapvető fontosságú a bolygónk jövője szempontjából. A tudósok remélik, hogy a műholdas megfigyelések révén sikerülhet hatékonyabb védelmi intézkedéseket kidolgozniuk, és hogy a közvélemény figyelmét is felhívják a krill fontosságára a tengeri élet fenntartásában.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo